A nyitott kerti tetőszerkezetnek sok neve van: szaletli (az osztrák Salettl szóból), filagória, kerti pavilon, kiülő — a pergola szigorúan véve nyitott rácsozatú árnyékoló, de ma már a fedett változatot is gyakran így hívják. Mi az egyszerűség kedvéért kerti tetőnek hívjuk: oszlopokon álló, hagyományos ácsszerkezetű nyeregtető, valódi héjazattal, amely alá kerti asztal, kiülő, kerti konyha vagy akár autóbeálló is kerülhet. Ha szaletlit, filagóriát vagy fedett pergolát keres, jó helyen jár.

A legtöbb kerti tető méretben jóval 35 m² hasznos alapterület és 4,5 m gerincmagasság alatt marad — ilyenkor sem építési engedély, sem bejelentés nem szükséges. Nagyobb tetők (35–60 m²) esetén egyszerű bejelentés kell az önkormányzatnak — itt mi segítünk a folyamatban. 60 m² felett építési engedély szükséges, építészeti tervvel. Minden esetben érdemes a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) ellenőrizni, mert védett övezetben, műemléki környezetben eltérő szabályok lehetnek.

Igen. A kalkulátor a leggyakoribb mérettartományt mutatja, de egyedi igényeket is teljesítünk. Ha a kívánt méret nem állítható be a csúszkákon, jelezze az árajánlat-kérés megjegyzés rovatában — az egyeztetésnél mindent pontosítunk.

A talajcsavarozás benne van az árban. Ha jó minőségű betonalap van a helyszínen, arra is tudunk rögzíteni oszloptartó kelyheket, ugyanezen az áron. Ha a térkövet ki kell fúrni átmenő talajcsavar számára, az felár lehet a térkő vastagságától függően — ezt az egyeztetésnél pontosítjuk.

A lambéria a tető „mennyezete" — alulról nézve ez adja a látványt. Nélküle a fólia alját látná, ami nem túl szép. Emellett merevíti a tetősíkot, és szilárd felületet ad a fóliának, így az nem lebeg a szarufák között. A fémlemez élettartamát nem befolyásolja — azért az alátét héjazat és az ellenlécek felelnek.

Az alátéthéjazat (páraáteresztő fólia) legfontosabb szerepe a lemez alsó felületén lecsapódó nedvesség elleni védelem. Emellett az elsődleges héjazat (lemez) sérülése esetén második védelmi vonalként megakadályozza a csapadék bejutását a belső térbe. A fólia és az ellenlécek együtt szellőző csatornákat képeznek a fólia és a fémlemez között. A levegő ezekben a csatornákban felemelkedik az eresztől a gerinc felé — ez a kéményhatás. Ez a légmozgás felszárítja a kondenzációt, ezáltal növelve a lemez alatti deszkázat élettartamát. Nyáron a folyamatos légáramlás hűti a lemezt alulról, csökkenti a hőtágulást, növeli az élettartamot, és mérsékli a lefelé sugárzó hőt. Részletesebben a Tájolási kisokosban írtunk róla.

Előkorcolt, úgynevezett „klikkes" lemezfedést használunk (álló korcos rendszer). Ez a megoldás elrejti a csavarozást a lemezfelület alá. Az eredmény: tiszta felület, nincs csavarfej, nincs potenciális beázási pont.

Skandináv lucfenyőből (más néven északi fenyő), amely az ács szerkezetek legelterjedtebb alapanyaga. Gyalult gerendákat használunk — a gyalulás nemcsak esztétikai: a sima felület jobban veszi fel a lazúrt, így a faanyag tartósabb.

A csapolt, vésett kötések a fa természetes tulajdonságait használják ki: a terhelést a fa rostjai veszik fel, nem egy acél csavar. A fa dolgozik az idő során — szárad, tágul, zsugorodik — és a hagyományos kötés ehhez alkalmazkodik, míg a csavar lazul. Egy jól készített csapkötés évszázadokat bír, a csavaros kötés 15–20 év után már szorulhat utánhúzásra.

A munkánkra élethosszig tartó kivitelezési garanciát vállalunk: ha szakmai hibánkból kifolyólag romlik az építmény állapota, azt díjmentesen javítjuk. Ez nem terjed ki a karbantartás elmulasztásából fakadó hibákra (pl. lazúr felújítás elmaradása).

A legfontosabb a lazúr felújítása: 3–5 évente érdemes újralazúrozni, a déli oldalt esetleg gyakrabban, mert az UV-sugárzás ott a legerősebb. Ez egy-két délutános munka. Ha a lazúrt rendszeresen felújítja, a faszerkezet évtizedekig problémamentes — a kötések, a lemez és a fólia nem igényelnek karbantartást.

A helyszíni munka 1–2 nap. A szerkezet a műhelyünkben készül el teljesen — helyszínen csak összeállítjuk. Nincs fűrészpor, nincs körfűrész-zaj, nem költözünk be a kertjébe.

Igen, az ország teljes területére.